Új kedvenc országom van? Avagy egy hétvége Szlovéniában

Az előző bejegyzésben már pedzegettem, hogy 1-2 napos, hétvégi utazás esetén nem tervezünk repülni, inkább a környező országokban és belföldön lófrálunk, hiszen van BŐVEN mit megnézni. Részben emiatt esett a választásunk Szlovéniára, és azt kell, hogy mondjam, teljesen odáig vagyok ezért a kis országért és már holnap visszamennék.

“Új kedvenc országom van? Avagy egy hétvége Szlovéniában” olvasásának folytatása

Hírdetés

Kedvenc helyeim Magyarországon 2019

Jöjjön egy hármas lista az idei kedvenc belföldi élményeimről. Az egész világot látni akarom, közben egy élet nem elég még arra sem, hogy Magyarországot rendesen bejárjam. Igenis rengeteg felfedezni való van itthon is, legyen szó városnézésről vagy természetjárásról. Örülök, hogy egyre többet sikerül itthon is kirándulnunk, nézelődnünk és úgy néz ki, megtaláltuk a megfelelő úti társakat is hozzá. Íme három kiemelkedő hely, a teljesség igénye nélkül.
 

“Kedvenc helyeim Magyarországon 2019” olvasásának folytatása

Hosszú hétvége Berlinben: 2. nap

Charlottenburgban, ahol a szállásunk volt tényleg minden sarokra akadt egy (ha nem több) kávézó. Ez volt az első olyan utunk, ahol nem bújtuk folyton a Tripadvisort étel és ital után, mert nagyon adta magát mindkettő.
“Hosszú hétvége Berlinben: 2. nap” olvasásának folytatása

Hosszú hétvége Berlinben: 0. és 1. nap

Miért épp Berlin?

Hát az úgy volt, hogy kedves párommal egész nyáron belföldön nyaralgattunk, többnyire barátokkal közösen és csupán az évfordulónkat töltöttük kettesben, ezért kitaláltuk, hogy a novemberi hosszú hétvégén elutazunk külföldre olcsón, okosba’. Igazából elég hamar megegyeztünk abban, hogy Berlin lesz az úti cél: egész évben találni olcsó repjegyet, érdekes város tele történelemmel és ki akartuk deríteni, van-e olyan az éjszakai élet mint Budapesten. Hála annak, hogy a második legutáltabb fapados légitársaság szponzorálta a félmaratonomat, egész okosan összehoztuk a repjegyeket az ünnep ellenére is, szállásnak lefoglaltuk a legolcsóbb hostelt amit találtunk szeptemberben és onnantól kezdve már csak számolni kellett, hányat kell még aludni… “Hosszú hétvége Berlinben: 0. és 1. nap” olvasásának folytatása

Ausztria: Medve-szurdok és kempingezés a Raxnál

A Balkán után a patinás osztrákok felé vettem az irányt, immáron a “tátrás” társasággal. Kicsit nyögvenyelősen sikerült ezt a kirándulást megszervezni, de végül húsvét helyett július 13-án útnak indultunk. Egy ideig még szó volt róla, hogy lenézünk Rockmaratonra pont ezen a napon, de végülis csak a sátrazás stimmelt – jó pár kilométerrel odébb.

“Ausztria: Medve-szurdok és kempingezés a Raxnál” olvasásának folytatása

Bosznia és Hercegovina 3. Kirándulás Mostarba

Szarajevó nem nagy város, 2,5-3 nap alatt nagyon kényelmesen bejárható, ezért úgy döntöttünk, hogy egy napot eltöltünk Mostarban is. Nem aludtunk ott, csak jöttünk-mentünk, de azt gondolom, nagyon megérte és talán ez volt a kedvenc napom a kirándulás alatt.
Úgy jött ki a menetrend, hogy odafelé a busz volt számunkra a megfelelő. Már jártunk az állomás környékén, szóval nagyjából tudtuk hova kell menni, persze aznap reggel még kellett egy kis útbaigazítást kérni. Vicces, mikor én beszélek angolul, a bódéban ülő néni meg bosnyákul nyomja nekem és mutogat valahova a távolba. A lényeg annyi, hogy volt egy buszmegállószerű nagy placc, de a rendes buszpályaudvarhoz kicsit tovább kellett sétálni. Megvettük a jegyet (17 KM), majd ahhoz, hogy kijussunk a peronokhoz, le kellett olvasni a jegyekhez tartozó vonalkódot a forgókapuknál – ezt csak azért írom le, mert a mostari vasútállomásnak szöges ellentéte ez a rendszer.
Beálltunk a megfelelő peronhoz, mivel egy másik városból jött a buszunk, nem volt meglepő, hogy késett. Rajtunk kívül volt még egy finn páros, akik kicsit tanácstalanul megkérdezték, hogy biztos innen indul a busz? Meg persze ázsiaiak, mert nincs utazás ázsiai turisták nélkül.

“Bosznia és Hercegovina 3. Kirándulás Mostarba” olvasásának folytatása

Föld alatti alagutak és gasztro – Brno 2.

Szombat reggel némi torokfájással keltem. Ez így nem lesz jó, gondoltam, kezdek lerobbanni. Én, aki mindig egészséges vagyok. A reggelt egy megfázás elleni itallal indítottam, majd kitaláltuk, hogy elmegyünk bruncholni. Ezt már EZER éve terveztük, de otthon valahogy nincs szívem pénz kiadni egy rántottáért. Meg igazából ritkán vagyunk mindketten úgy otthon, hogy egy ráérős reggelit csapjunk. 11-re ügyesen odaértünk a helyre és pont 11-ig volt reggeli, de szerencsére még felvették a rendelésünk. Nagyon kedves kis kávézó volt, a kaja finom – nyilván, azért el tudják készíteni a rántottát máshogy, mint én.

“Föld alatti alagutak és gasztro – Brno 2.” olvasásának folytatása

I’ve been called by the mountain

Most leírhatnám hogy jaj de jó, itt voltunk meg ott voltunk és milyen szép volt. De igazából nem akarom. Azt szeretném leírni, hogy számomra ismét értelmet nyert az igencsak közhelyes “legyőzni önmagad” kifejezés, mert hogy tényleg ez történt.

“I’ve been called by the mountain” olvasásának folytatása

Horvátország főszezonban, minél olcsóbban

Sokat gondolkoztunk azon, hova menjünk idén nyaralni és volt körülbelül ezer variáció amit körbejártunk és végül elvetettünk. Aztán némileg módosítottuk a legeslegelső tervünket és ahhoz tértünk vissza.
 

“Horvátország főszezonban, minél olcsóbban” olvasásának folytatása