Visszatérés az isteni tóhoz: Szlovénia, Bohinj

Isten földet adott az embereknek, azonban munkája befejeztével rájött, hogy megfeledkezett egy kis közösségről, akik csendesen vártak a részükre, nem követelőztek úgy, mint a többi ember. Isten meg akarta jutalmazni őket szerénységükért és türelmükért, ezért úgy döntött, hogy nekik adja a legszebb földet, azt, amelyet eredetileg saját magának különített el. Ez a gyönyörű hely Isten után a Bohinj nevet kapta.*

*szláv nyelveken Isten neve Bog/Boh

“Visszatérés az isteni tóhoz: Szlovénia, Bohinj” olvasásának folytatása
Hírdetés

Budapesti programok új szemmel: városnézés, japánkertek, kirándulás, gasztro

Mától két hetes karantén nélkül lehet utazni az Európai Unió országaiba, azonban ezzel a bejegyzéssel még szeretnék kicsit visszatekinteni az elmúlt időszakra. Én eddig is igyekeztem az országot felfedezni, belföldön túrázni, azonban ez majdnem olyan volt, mint külföldre menni: csak nem az ország elhagyása volt a cél, hanem egyfajta kiszakadás Budapestről. Most azonban ebben a lelassult üzemmódban sikerült ismét kicsit turistává válnom a saját városomban – ahol máskor egyébként mindig történik valami – és ismét felfedezni a város azon szépségeit, amelyeket vagy nem ismertem korábban, vagy elmentem mellettük.

“Budapesti programok új szemmel: városnézés, japánkertek, kirándulás, gasztro” olvasásának folytatása

Utazós bakancslistám: néhány hely, ahová el szeretnék jutni egyszer

Hát nekem meg mi bajom van, hogy tombol a koronavírus, mindenki karanténba került #maradjotthon, meg tolja a home office-t, erre kijövök egy ilyen blogbejegyzéssel? Hát nem szégyellem magam, hogy ilyen „first world problem” témakörrel jövök világjárvány idején? Hogy tudok most ilyesmire gondolni?

“Utazós bakancslistám: néhány hely, ahová el szeretnék jutni egyszer” olvasásának folytatása

Tényleg az számít, hogy hány országban jártál?

Szeretem az Instagramot. A kreatív, vizuális típusok Mekkája – meg a magamutogató embereké. Tudom, divat szidni, de én úgy vagyok vele, hogy még mindig én válogatom meg milyen tartalmakat fogyasztok és kiket követek. Ha valaki/valami rossz érzést kelt bennem akkor szimplán továbbállok. És akkor térjünk a poszt témájára: az én profilom kevesebb, amiért nem járok folyton egzotikus helyeken és kevesebb, mint 20 országban jártam?

“Tényleg az számít, hogy hány országban jártál?” olvasásának folytatása

Hosszú hétvége Berlinben – Na de miért Berlin?

Szűk fél napunk maradt az utolsó napon. Komótosan megreggeliztünk, majd bevonatoztunk először az Alexanderplatz környékére szuvenírt vadászni. Majd realizáltuk, hogy tényleg zárva van szinte minden, ezért úgy döntöttünk, hogy ismét átmegyünk a keleti oldalra és ott bóklászunk még kicsit, onnan úgyis már közelebb van a Schönefeld reptér.

“Hosszú hétvége Berlinben – Na de miért Berlin?” olvasásának folytatása

Hosszú hétvége Berlinben: 2. nap

Charlottenburgban, ahol a szállásunk volt tényleg minden sarokra akadt egy (ha nem több) kávézó. Ez volt az első olyan utunk, ahol nem bújtuk folyton a Tripadvisort étel és ital után, mert nagyon adta magát mindkettő.
“Hosszú hétvége Berlinben: 2. nap” olvasásának folytatása

Hosszú hétvége Berlinben: 0. és 1. nap

Miért épp Berlin?

Hát az úgy volt, hogy kedves párommal egész nyáron belföldön nyaralgattunk, többnyire barátokkal közösen és csupán az évfordulónkat töltöttük kettesben, ezért kitaláltuk, hogy a novemberi hosszú hétvégén elutazunk külföldre olcsón, okosba’. Igazából elég hamar megegyeztünk abban, hogy Berlin lesz az úti cél: egész évben találni olcsó repjegyet, érdekes város tele történelemmel és ki akartuk deríteni, van-e olyan az éjszakai élet mint Budapesten. Hála annak, hogy a második legutáltabb fapados légitársaság szponzorálta a félmaratonomat, egész okosan összehoztuk a repjegyeket az ünnep ellenére is, szállásnak lefoglaltuk a legolcsóbb hostelt amit találtunk szeptemberben és onnantól kezdve már csak számolni kellett, hányat kell még aludni… “Hosszú hétvége Berlinben: 0. és 1. nap” olvasásának folytatása

Ausztria: Medve-szurdok és kempingezés a Raxnál

A Balkán után a patinás osztrákok felé vettem az irányt, immáron a “tátrás” társasággal. Kicsit nyögvenyelősen sikerült ezt a kirándulást megszervezni, de végül húsvét helyett július 13-án útnak indultunk. Egy ideig még szó volt róla, hogy lenézünk Rockmaratonra pont ezen a napon, de végülis csak a sátrazás stimmelt – jó pár kilométerrel odébb.

“Ausztria: Medve-szurdok és kempingezés a Raxnál” olvasásának folytatása

Bosznia és Hercegovina 2. Szarajevó vidám arca

Az előző, depresszívebb bejegyzés után szeretnék rávilágítani, hogy bár valószínűleg mindenki ezekre a dolgokra asszociál a várossal kapcsolatban, Szarajevó nem csak a háborúval és a merénylettel egyenlő. 
“Bosznia és Hercegovina 2. Szarajevó vidám arca” olvasásának folytatása

Bosznia és Hercegovina 1. Scream for me Sarajevo

Nagyon szerettem volna már valahova elutazni és mint láttátok, Brno nem volt rossz, de nem adott annyi impulzust valahogy. Utólag rájöttem, hogy el kellett volna jönni hamarabb és út közben bemenni Pozsonyba is szétnézni, de hát az ember mindig utólag okosabb. Vágytam már egy olyan utazásra, ami kicsit jobban kibillent, újabb perspektívákat ad, viszont az teljesen véletlenül dőlt el, hogy Szarajevóba megyek és az is, hogy kivel.
“Bosznia és Hercegovina 1. Scream for me Sarajevo” olvasásának folytatása